Leírás

Ha a mai magyar közéletben és tudományos világban bárki azt mondja, hogy a
szabadkőművesség történetét nem érdemes kutatni, mivel semmi jelentősége nem volt a
Magyar Királyság történetében: az e könyvben olvasható tömérdek országgyűlési beszéd,
mint a történetírás forrása ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Ugyanis az 1883 januárja
és 1943 decembere közötti hatvan év szinte minden jelentős politikusának itt olvashatóak a
szabadkőművesség szerepéről, tevékenységéről elmondott beszédei. E beszédek között
vannak olyanok, amelyekben komoly elemzések találhatók; vannak olyanok, amelyekből a
korabeli pártpolitikai viszonyok bontakoznak ki; vannak olyanok, amelyek a hazai
eszmetörténet megértéséhez járulnak hozzá. Mindegyik típusnak megvan a maga jelentősége,
s mindegyik országgyűlési hozzászólás elemezhető, nemcsak a hazai szabadkőművesség
tevékenysége megvilágításának céljával, hanem a dualizmus-, majd Horthy-korszak
közpolitikai viszonyainak elemzése céljából is, s akkor még nem beszéltünk az egyik
legfontosabb szempontról, a magyar eszmetörténetről. E hatvan év alatt (is) három ideológiai
irányzat küzdött egymással, mind a Magyar Királyságban, mint a korabeli Európában: a két
baloldali (szocializmus és liberalizmus) a keresztény-konzervativizmussal szemben.
Érdeklődő olvasóként, de tudományos kutatóként is rendkívül sok, elemzendő szempontot
talál az ember a kétségkívül különböző tehetséggel, képzettséggel, politikai tálentummal és
ideológiai vértezettel rendelkező képviselői és kormányzati embereink beszédeiben. Ha valaki
meg akarja érteni a magyar 19. és 20. század hol békés, hol háborús történetét, forgassa e
könyvet. Összegezve megállapítom, hogy fontos és érdekes, sokszínű forráskiadvány született,
amelynek elemző tanulmánya és végjegyzetei segítségével megismerhetjük a magyarországi
szabadkőművesség tevékenységének minden fontos mozzanatát.

Raffay Ernő

Aki dr. Dömölki János könyvét forgatja, mintha tükröt tartana kezében: megtalálja benne
csaknem hiánytalanul mind a mai keresztényellenes és nemzetgyilkos szellemi erők
magyarországi előfutárai, mind a velük határozottan szembeszálló politikusok markáns
megnyilatkozásait. Munkájában különösen nagy hangsúlyt kap az ateista, keresztényellenes
(kiváltképpen katolikusgyűlölő) szabadkőműves szövetség és a hazai zsidóság hangadó,
liberális szárnya összefonódását már az 1880-as évek elején világosan felismerő országgyűlési
képviselők e tárgyú megszólalásaik idézése. Mindenekelőtt Asbóth János, Istóczy Győző,
Komlóssy Ferenc, Markos Gyula, Pongrácz Károly, Szemnecz Emil és Zimándy Ignác e
kötetben közölt országgyűlési megszólalásai egyértelműen azt tanúsítják, hogy
hajszálpontosan felismerték: a szabadkőműves szövetség valójában állam az államban,
hatalmát elsősorban a gazdasági, kereskedelmi és aztán a kulturális életre kiterjesztő csápjai
nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchia, hanem egész Európa békéjét is halálosan
veszélyeztetik. Mindent egybevetve, ma, amikor ismét a trón és oltár, s a kettő természetes
egysége ellen talán minden eddiginél erősebb támadások árnyékolják be földi életünket –
sokszor bizony a szentírási végidőket megidéző jelekkel – válik ijesztően időszerűvé az e
kötetbe foglalt dokumentumok tanulmányozása. Dr. Dömölki János e kötete éppen ezért ott
kell, hogy legyen minden, Istentől teremtett világunkat féltő, érte aggódó honfitársunk
kezében!

Ifj. Tompó László